Tűlevelek ködkönnye pereg
Szél se simítja a messzi eget,
Dús avaron hang talpa se lép,
Fák derekába bújt a sötét.
Ködkupolába takarva ki jár?
Az északi-erdei villikirály.
Talpa alatt behorpad a domb,
Sápad az ég és sápad a lomb,
Lebben a vállán bundapalást,
Őrzi az erdőt néma varázs.
Ágkoronáján alszik a tél,
Szíve mohos kő, hangja a szél –
Szemét sose lássad, arra vigyázz!
Kábul az ész és elkap a láz,
Fái közé akkor követed
Senki se tudja utána neved....
Pecze Margit
2020. 11. 21.