Az Ősz el suhant mellettem
- Az utca tele volt nőkkel-,
Az Ősz el suhant mellettem
Ott, és szégyentelenül karon fogott,
Hogy az egész éjjelt vele töltsem.
Azután egy kertbe rángatott
- Fáknak levelei sárgák, és az Ég szürke-,
Azután egy kertbe rángatott,
Ott a kertnek színe úszott jól kivehetően rozsdás- vörösbe,
Ahol a fűbe befektetett, Istenem, mintha örökhelyem lenne.
Mondta nekem: Csukd be a szemed jól
- Könnyű álmod legyen ezentúl kedvesem-
Mondta nekem: Csukd be a szemed jól,
És megcsókolta szám a szégyentelen.
Mondta nekem suttogva:mostantól az enyém vagy!