H.Gábor Erzsébet
Egyedül
Apró madár teste fájva hétrét görnyedt,
magába temette bevetetlen ágya,
fehér volt az ablak, ki volt mindig tárva,
látogatók arra szinte sose jöttek.
Nem azért nem jöttek, mert ők nem akartak,
karantén volt ott már hosszú idő óta,
mert az egész világ, átkos terhét hordta,
s viselnie kellett, amit reá szabtak.
Covid volt a neve, álkoronát hordott,
kegyetlenül rombolt, testet, lelket, létet,
senki nem tudhatta, ki vet ennek véget,
gonosz király módra életeket oltott.
Fehér volt az ajtó, az is ki volt tárva,
mégse jött be senki, az sem, ki szerette,
ezért Isten, lágyan, karjaiba vette,
mert kit várt, az nem jött, hiába is várta.
2021.01.10.