Az isten se tiltja.
***
Nézek, nézek keresgélek
A csillagos égen,
Elvesztettem két csillagot,
Egyre csak azt nézem.
De szemeim az egeket
Hajh, hiába járják:
Nem találom én azoknak
A mosolygó csillagoknak
Magas égen párját!
***
Én teremtőm, azt a kettőt
Teremtsd még az égre,
Egy pontján az én szemem is
Nyughasson meg végre.
Nézni azt a másik kettőt
Úgyis meg van tiltva,
S embereken úr a végzet, —
De hogy fel az égre nézzek:
Az isten se tiltja !
***
Szávay Gyula. 1861 – 1935
***
***
Gott verbietet es auch nicht.
***
Ich schaue, ich schaue suchend
an den Sternenhimmel,
hab’, dort zwei Sterne verloren
im großen Gewimmel.
Doch meine Augen an den Himmel,
dass vergebens suchen:
Ich kann sie halt nirgends sehen,
dort bei den lächelnden Sternen
meinen liebsten rufen!
***
Mein Schöpfer, bitte diese zwei
erschaff noch am Himmel,
dass endlich meine Augen auch
diesen dort erblicken.
Beobachten die anderen zwei
sowieso verboten,
‘d, weil die Menschen bei Kopfnicken
doch zum Himmel aufblicken, was bei
Gott auch nicht verboten!
***
Fordította: Mucsi Antal-Tóni