A múlt tükre az emlékezet,
halványuló, kaotikus érzelmek.
Életem útjának végén
látom magam, mint gyermeket.
ne kaptam sok szeretetet,
sok örömöt, élményt.
Játszótársak, tanárok, iskola
emlékeim színes fotója.
Fényképalbumokat nézegetek,
a fotókon kedves személyek
papírtükörből tekintenek rám.
Emlékezek, régen nem élnek már.
Ifjúkoromban tükörben szépítettem magam,
tetszeni akartam.
Nyolcvannégy évet megéltem,
az idő elrabolta szépségem.
A tükörből vén anyóka néz rám,
régi külsőmet most megsiratnám.
Nem torzít a tükör,
a kép, amit látok, nem örök,
nem töröm össze,
kerülöm messze.