Oly csendes a reggel,
mint piciny szelíd szellő,
mint a kélő Napfény,
mint égen futó felhő.
Aztán zsong az élet,
pattan a rügy, a bimbó,
kél a rigó, pille,
csipát töröl a pimpó.
Egyik tapsi füles
épp lót-, fut, fireg-, forog,
fűzfa kosarat fon,
csöpp szíve dibeg-, dobog.
Nyuszik már festenek
szorgosan és sebesen,
hímes tojást rejtik
a bokrokba cselesen.
Fussunk, erre- arra,
jönnek már a gyerekek,
csúsznak, másznak: csisz-, csusz,
vannak tán egy seregen!
Kukucs, kukucs, hol van? -
Sok csöppség izeg-, mozog:
itt van, itt van, itt is,
ugra-, bugra, hopp, hopp, hopp!
Lurkók szeme fénylik,
szájukon mosoly táncol,
megjött lám a Húsvét,
szívükben derű lángol.
Gyermekvers