Májusi fényben ragyog a világ,
tündöklik a réten oly sok virág.
Zamatos szagú hársfa csalogat,
fűz- síppal fújja édes dalomat.
Víg napsugár aranyban lubickol,
rét illata orromban duruzsol.
Zsenge a fű, mézízű, harmatos,
orgonaillattól már kapatos.
Méhek zsonganak, mézet sejtenek,
lepkék csábos keringőt lejtenek.
Lelkemben kacagás, táncol a fény,
még a tavaszi zápor is szatén.
Pacsirták zengenek a vállamon,
mikor elröppennek azt fájlalom.
Bájos dallamuk árad lelkembe,
könnyeket hintenek a szemembe.