Kérdezem magamtól
Írta: csak-fater Dátum: Június 09 2021 14:30:17
H
Kérdezem magamtól, élnék e ugyan úgy ha eltudnálak felejteni,
tudnék e másnak ugyanolyan kedves szavakat elejteni….?
Hát nőhet e, nyílhat, élhet e éltető víz nélkül virág,
Létezne megbecsülés és szeretet nélkül a világ?
Teljes hír
Kérdezem magamtól, élnék e ugyan úgy ha eltudnálak felejteni,
tudnék e másnak ugyanolyan kedves szavakat elejteni….?
Hát nőhet e, nyílhat, élhet e éltető víz nélkül virág,
Létezne megbecsülés és szeretet nélkül a világ?
Utánad, nélküled van e és milyen élet létezik,
lesz e még szívem-lelkem mi szeretetre éhezik?
Nyíló, vágott virág, vázában meddig élhet,
élet gyötörte, fáradt koldus meddig kérhet?
Elmúlik egy pillanat és Te, Te vagy,
aki bennem kitörölhetetlenül nyomot hagy,
mint szép tetoválás, soha el nem tűnik a testről
mindig jó ha átölelsz, könnyed álom az estről.
Gyűlölöm a napot, mikor nem vagy velem,
egy lelkek vagyunk, Te vagy a másik felem,
megfoghatatlan a hiányod, mi hozzám tartozik,
minden gondolatom és sejtem érted kardozik.
Újjászületnek sérelemmel teli, megtörten üres napok,
mikor itt vagy velem, felőled, belőled, boldogságot kapok,
így hát, kizárólag veled létezhetek, s leszek egész,
ölelést, s csókot lopok, had legyek most szemtelenül merész.