A csöndes öböl
Írta: ElizabethSuzanne0302 Dátum: Június 09 2021 14:30:25
H
Nyaralóm teraszán szürcsöltem a teám,
balkonon vörös muskátli virult.
Vonzotta tekintetem, kacsintott reám,
e nyugalom a lelkemhez simult.
Teljes hír
Nyaralóm teraszán szürcsöltem a teám,
balkonon vörös muskátli virult.
Vonzotta tekintetem, kacsintott reám,
e nyugalom a lelkemhez simult.
A partot szép fűzöld erdők szegélyezték,
néhol karcsú pálmák bólogattak.
Néptelen utcák magukat feszélyezték,
könnyes szemmel engem szólongattak.
Az öböl csöndes volt, de mennyire üres,
szél se fújt dallamot, meg se zizzent.
Sóhajos szép perc hetyke sirállyal üzent,
a föveny lepte, víz mosta szirten.
Itt- ott vitorlások uralták a tengert,
hullámok a karibi dallamot.
Sebesen suhant az idő, bús volt, levert,
de a végtelen remény áthatott.