(Vers, amely tükrözi a jelenlegi társadalom állapotát.)
Volt idő, amikor a falvakban
Régi mondások voltak.
Az ugart időben szántották
És minden kutyának gazdát találtak.
Minden ember ismerte a szégyent,
Mi a szép, mi a bűn.
A keresztény tanításokat
És tisztelték egymást, nagyon.
Kevés öltözék, de tiszta.
Volt nekiük ruhájuk,
Szerény, egyszerű és büszkén
Hordott falusi csizma.
A lányok gyönyörűek voltak,
Bazsarózsa színű az arcuk
És félénkek, szégyenkeztek amikor,
Egy érett fiú virágot adott.
A legények versenyeztek értük,
Kurjongattak nagyokat.
Az öregasszonyok órákon át kint a padon ültek
Szájra tett kézzel, figyeltek és hallgattak.
Idő is volt, türelem is volt
És az óra valóban hosszabbnak tűnt,
Ma az embernek, amikor mindene megvan,
Be nyomorult, semmi sem elég.