Távlatokban gondolkodok…
Írta: KiberFeri Dátum: Június 16 2021 13:17:35
H
Öreg, tán’ remegő kezeimet nincs, ki fogja…
Remegő ajkamat, nincs, aki akár csókolja…
Ősz-mákos hajamat, nincs, ki már simogassa…
Nem tudok hajolni, nincs, ki lábamat mossa…
Teljes hír
Legyőzettem, mond… mint sokan mások…
Öreg, tán’ remegő kezeimet nincs, ki fogja…
Remegő ajkamat, nincs, aki akár csókolja…
Ősz-mákos hajamat, nincs, ki már simogassa…
Nem tudok hajolni, nincs, ki lábamat mossa…
Nem tudok létrázni, nincs, ki az égőt behajtsa…
Nem tudok beszélgetni... kinek nincs válasz szava…
(Bokorrímes)
Élet-e az ilyen, vagy csak ez agyonvert öregség?
Társadalomban vagyok én is a megtűrt kisebbség!
Távlatomban, ha van, hol található kis reménység?
(3 soros-zárttükrös)
Hallom, szél is nekem zenél, teljes némán,
Csak ülök a kerti padon, árván, bénán.
Hallom, szél is nekem zenél, teljes némán.
Majd egy este, utoljára ücsörgők és várom,
Hogy rám dűl a már, a nagyon régi élet-várrom!
Elbúcsúzok akkor a bíboros alkonyattal,
De már nem kelek, a szép citromsárga hajnallal.
Vannak, de valójában nincsenek is unokáim
Kiknek átadhatnák bármit, pedig vannak álmaim.
De állítólag, ha akarom lesz jobb is… álmaim.
(3 soros-zárttükrös)
Mondták, Istennel kössek egyezséget, támogassa jövőmet,
De én balga ebben nem hiszek, halál lekaszálja létemet…
Mondták, Istennel kössek egyezséget, támogassa jövőmet.
Nem dohányzok, így füst ki nem száll a nyitott szájamból,
Megöregedtem, így életem nem áll már számokból.
Idő nincs, létidőm lejárt, emlékeim álmokból…
Vecsés, 2016. november 25. - Kustra Ferenc József