A szerelem.
A szerelem egy nagy probléma.
Ki tudná: menny-e, vagy pokol?
Csodálatos titok, ha néma
S megfoghatatlan, hogyha szól.
A szerelem lesújt a porba
S a fellegekbe fölemel.
Egy szív ma tőle lomha, csorba,
A másik tőle szárnyra kel.
A szerelem belát a mélybe
És vak, siket, se hall, se lát.
Majd édeleg tengernyi kéjbe,
Majd fogadalmas szent barát.
A szerelem' az édes élet
S a szerelem a zord halál;
Utján az egyik egyre téved,
A másik jó csapást talál.
A szerelem egy nagy mindenség.
S a jó, rossz, bölcs és ostoba,
Mikor a lényegét- keresték,
Csodáit látták, — mást soha!
Kozma Andor 1861 -1933
Die Liebe.
Ein grosses Problem ist die Liebe.
Wer weiss: Hölle oder Himmel?
Tolles Geheimnis, wenn still bliebe
schwer verstehbar, ist beim Fimmel.
Liebe, drückt dich herunter in Staub
und erhebt dich in den Himmel.
Ein Herz ist heute träge und taub,
ein anderer Rausch und Glimmer.
Die Liebe sieht auch in die Tiefe
und blind, taub, weder hört noch sieht.
Manchmal versüsst das Meer mit Liebe.
‘d ein lebensfreudiger Freund Schmied.
Die Liebe ist das süsse Leben,
‘d Liebe ist der grimmige Tod;
an Liebesweg sich irrt halt eben
und findet einen vollen Boot.
Die Liebe ist ein Universum.
Guten, Bösen, Waisen dummen
und alle haben den Grund gesucht,
sie fanden nichts -- nur das Wunder!
Fordította: Mucsi Antal-Tóni