A beteg gyerek
Környék a csendben fénylik
a nap süt melegen,
s a küszöbön napozik
egy gyerek betegen.
Ünneplősen kikenve
megy a nép az utcán,
köszönt minden embert, de
egy sem veszi tudván.
Sok gyerek kiáltja, a
világ oly gyönyörű!
Ő is ott sétálna, de
fáradt, s elesik ő.
„Ó édesanyám s apám,
segítsetek nékem!” –
Te árva gyerek! Ők
meghaltak már régen.
És a fűben egyedül
fekszik a kis gyerek,
szeme könnyben merül, mert
őt, senki sem szeret.
Kis harangok zúgtak, a
a lágy esthomályban,
's angyalok dúdoltak, a
sötét éjszakában.
Ha eljön a sötétség
ott egyedül fázik,
az angyalok elvitték
's már a Mennyben játszik.
Fordította: Mucsi Antal-Tóni
Das kranke Kind
Die Gegend lag so helle,
Die Sonne schien so warm,
Es sonnt sich auf der Schwelle
Ein Kindlein krank und arm.
Geputzt zum Sonntag heute
Ziehn sie das Tal entlang,
Das Kind grüßt alle Leute,
Doch niemand sagt ihm Dank.
Viel Kinder jauchzen ferne,
So schön ist's auf der Welt!
Ging' auch spazieren gerne,
Doch müde stürzt's im Feld.
»Ach Vater, liebe Mutter,
Helft mir in meiner Not! –«
Du armes Kind! die ruhen
Ja unterm Grase tot.
Und so im Gras alleine
Das kranke Kindlein blieb,
Frug keiner, was es weine,
Hat jeder seins nur lieb.
Die Abendglocken klangen
Schon durch die stille Welt,
Die Engel Gottes sangen
Und gingen übers Feld.
Und als die Nacht gekommen
Und alles das Kind verließ,
Sie haben's mitgenommen,
Nun spielt's im Paradies.
Írta: Joseph Freiherr von Eichendorff 1788 - 1857