Születésnapi köszöntő
(Vince unokámnak)
Napkirály tél álmából ásítozva kél fel,
míg Szellő úrfi lágyan duruzsol fülébe.
Sugarával nyújtózkodik, utat tör előre
melegséggel árasztva az ébredező Földet.
Hosszú léptű hóvirág hetykén áll a fényben,
lábainál krókusz hada kacsint az égre.
Előbújt a jácint is kicsit szégyenlősen
karcsú nárcisz kíséri őt, tavasz születőben.
E sok virág szépségével köszönti a nőket,
Édesanyád legszebbike – Te magad vagy, éppen!
Szelíd, széles mosolyodban mártózik a reggel,
csillag orcád ragyogja be a szülői kertet.
Visszafogott kis lényeddel varázsolsz e létben,
s szemedbe nézvén tükrében, jóság jár cserébe.
Előtted jár víg kedéllyel „Hóvirág” nővéred,
karja óvja minden lépted, tanulj bátran tőle!
S hogy megszülettél, jobbá téve e piciny Földet
tudásszomjad apadatlan lendítsen előre.
Lobogjon e tiszta fény, e gyermeki éned,
választott utadon a boldogság kísérjen!
/2021.03.06./