Az igazit keressük, én is azt kerestem,
s mikor rátaláltam, hiba volt rájöttem.
Az igazi barát, adhat szárnyakat,
elképesztő, merész, bátor vágyakat,
s majd letépi szárnyadat, megöli vágyadat.
Az igaz barát, fésüli szárnyad, támogatja vágyad,
ha zuhanni kezdenél de nincs szárnyad,
kitépi sajátját, zuhanjon ő, s átadja neked,
ha nem tud lebeszélni esztelen vágyadról,
melléd fekszik, veled ábrándozik ágyadról.
Az igazi barát, megcsókolja akár a kezed,
az igaz, csak megfogja, s szemedbe mered,
igazi álmodik veled ha kéred minden szépet,
az igaz, virraszt melletted míg álmaid szövöd,
óva int, s vigyáz, szebb legyen álomjövőd.
Kissé belehalsz, ha az igaziban csalódsz,
belül vívódsz, szíveddel-lelkeddel halódsz,
az igaz viszont, szinte meghal érted ha kell,
nem lehet halaszthatatlan fontosabb semmi,
amit ne tenne félre ha kell, s hozzád fog menni.