H.Gábor Erzsébet
Lufitánc
Süt a nap, és kék az ég,
lufim fénylő buborék,
felhők között lebeg ő,
fenn tartja a levegő.
A ruhája vérvörös,
tánca kecses, körkörös,
lágyan szól a szélzene,
szél-úrfi a partnere.
Övéké a hét határ,
föntről csodaszép a táj,
apró házak, csöppnyi fák,
eltörpül a nagyvilág.
Egy madárka arra száll,
a léggömbre rátalál,
csőre mint egy éles tőr.
kellene egy jó testőr –
gondolja a luftballon,
ne kelljen ki-pukkadnom,
mert belőlem nem marad
semmi, csak a pillanat!
De a madár nem bántja -
kár volt félni, belátja,
s együtt járják a táncot,
mint a legjobb barátok.
2021.07.23.