Nyár volt.....
Türelmetlenül álltunk hosszú sorban,
fülledt melegben,egy régi múzeumban.
Előttem egy csodás,drága tünemény,
feszült ruhája szembetünő élmény.
Formás ,izmos lábai mint pillérek
tartottak egy csodálatos szépséget.
Ruha annyira feszült rajta,egy
gyufaszálnak se lett volna hely alatta.
Testének minden domborulata,mintha
kivánkozott volna ki szabadba.
Ruhája alatt minden kirajzolódott,nem
kellett sok fantázia megoldani a gombot.
Jobban megvizsgáltam,hiszen nincsen
semmi alatta,aminek meleg az oka.
Gondolataim egyre jobban belemélyedtek,,
sóvárgó tekintete egy merész embernek.
Álltam mögötte,gondoltam mindenre,ha
ez a csodálatos hölgy az enyém lehetne.
Vágyódásomnak hamar vége lett,jött egy
férfi,s elvittea tüneményes,csodás hölgyet.
Ágoston Tibor