Az ember élete mint az érem,
két különböző oldal és perem.
Magánéletünk intim,
őrizzük titkaink:
vétkeink,
tévedéseink,
sóvárgásaink,
kudarcain, szégyenünk.
Feltárhatjuk, ha jónak látjuk.
könnyebbülünk,ha bevalljuk,
mint gyónást a papnak,
legalább magunknak.
Magánletünk a szerelem,
akár viszonozzák, akár nem.
Csalódással, bánattal
csak magunknak tartozunk.
A közélet második énünk,
munkánk,hivatásunk,
társadalmi szereplésünk.
törvénytisztelet, elvhűség,
ezt kívánja a tisztesség.
Becsülettel elvégezzük,
amit lelkiismeretünk követ.
Megfizetjük az adót,
hallgatjuk a rádiót.
Életünk pereme a szórakozás,
társasági élet, kedvtelő munkák.
Úgy kell élnünk, hogy az érmünk
maradjon örök értékünk.