Csend a mélázás szülője
Írta: KiberFeri Dátum: Szeptember 12 2021 13:23:09
H
Domboldalban lepihentünk, egy kiugró sziklán ücsörgünk,
Lejjebb csordogál egy klassz kis-patak, remélem, le nem esünk,
Akkor fogalmam se nincsen, hogy mi lenne, min röhögcsélünk.
Teljes hír
Domboldalban lepihentünk, egy kiugró sziklán ücsörgünk,
Lejjebb csordogál egy klassz kis-patak, remélem, le nem esünk,
Akkor fogalmam se nincsen, hogy mi lenne, min röhögcsélünk.
*
(Kínai: vu-csüe Szótagszám:4x5 Rímképlet: xaxa)
Barangolástól
Elfárad lábunk,
Leülünk tunyán,
Lenn csermelyt látunk.
*
(Senrjú)
Nézzük patakot,
Alig van rajta hullám.
Ég tükröződik.
*
A nagy csend és a mélázásunk egészen betölti a völgyet,
Még azt sem tudom, hogy lent a vízben fognánk-e (minek?) keszeget?
A szemközti domboldalon nincs is ahová leülhetnénk,
De itt nagyon jól süt a nap, ott bizony azt nem élvezhetnénk.
*
(Kínai: Yijiangnan Szótagszám:3,5,7,7,5 Rímképlet: xaxaa)
Csend ölel
Minket, nyugtató.
Patakcsobogás kellem
Fülünknek, szívbódító,
Testet ringató.
*
(Senrjon)
Víz fodor sincs… nyugalom!
Méla csendesség ül… égtükrön.
Nyugalmas a csend.
*
(3 soros-zárttükrös)
Egymásnak támaszkodunk, de ajjaj, a szerelmünk fodrozódik,
Összeér a vállunk, így aztán a szerelmes szív ácsingózik…
Egymásnak támaszkodunk, de ajjaj, a szerelmünk fodrozódik,.
*
(Kínai: Shiliuziling Szótagszám:1,7,3,5 Rímképlet: aaxa)
Kéz
Kézben biztonlét; - igéz.
Jó veled…
Így nem is nehéz.
*
(Septolet)
Csendben mélázunk,
Napsütésben nem fázunk,
Lent patak…
Nincsenek falak!
Jó együtt,
Mindenütt,
Béke mellénk-feküdt.
*
(15 szavas-6 sorban)
Mindez álom,
Hiába vágyom
Mindenáron…
Messze az Ég,
Köztünk végtelen kékség.
Bennem üresség, pislákoló reménység.
*
(Anaforás, halmazrímes)
A semmi magányában egy sziklán ücsörgünk,
A csend meg néptáncot jár körbe körülöttünk.
A csend-magány karonfogva erősíti a lelkünk,
A magányos csend körbe ölel… van, de nem közöttünk.
Vecsés, 2019. december 7. – Szabadka, 2021. január 23. – Kustra Ferenc József – Íródott Alloiostrofikus versformában. A kínait és a 15 szavast hat sorban, szerző-, és poéta társam Jurisin Szőke Margit írta. Címe: Déjá vu