Harmatos gyönyvirág nyíladozik a réten
Írta: kormi37 Dátum: április 17 2008 10:12:50
Harmatos gyönyvirág nyíladozik a réten,
Két szemed pislákolva tekinget az égre.
C
Teljes hír
Harmatos gyönyvirág nyíladozik a réten,
Két szemed pislákolva tekinget az égre.
Harmat cseppek hullanak a földre,
Öröm könnyeimet szemembõl töröld le.
Sírni ne kelljen senkinek,
A virágok szirmát belepi a harmatcsepp.
Könnyek elillannak, mint a pára,
Ránk ragyog most a boldogság Nap fénye.
Ködös fellegek miért sírnak?
Mi az, amiért a könnyük elapad?
Zord idõben keresik a Napot,
Ha süt, akkor elõbújik, ha hagyod.
Verõfényes nappalokon,
Veled jó lesz, én ezt tudom.
Nem érdekel az esõ minket, csak hulljon,
Az én karomban nem ázol el tudod.
Harmatos gyönyvirágot szedek neked,
Tele lesz érzelemmel, vággyal, ahogy a lelkem.
Minden cseppje csak a tiéd,
Olyan törékeny, mint én.
Elfogadod tiéd leszek örökre,
Veled élek mindörökre.
Ha így maradunk kettecskén,
A szívem sem fáj percenként.
Veled töltök minden idõt,
Te adsz nekem újult erõt.
Ez így marad, amíg élünk,
Harmatos virágok között térdelünk.
Szemedben látom a Nap ragyog,
Csókollak szenvedélyesen, ha hagyod.
Így lettünk te meg én,
Harmatos virágok között égi tünemény.
Keresve se találtunk volna jobb helyet,
Hogy veled, talán az égbe megyek.
Ne gondoljunk erre még!
Az élet nekünk szép.