Majdnem nincs senki… senki, aki láthat és hallhat minket –
Ne menj el!
Add azokat a gyűrűs ujjakat, hogy úgy csókoljam őket, mint egykoron,
Add ide a gyűrűs ujjaidat –
Versek drágakövekben -
Szeretném kívülről megtanulni őket és megénekelni,
Add ide a teljes kezed,
Mert nincs más az egész helyiségben, mint a kezed.
Maradj velem egész este...
Mit érdekel, ha befejezi a zenekar a keringőt?
Tudod, hogy,
Az egész helyiségben senki más nem szeret úgy, mint én .
Tárd szét kezeidet,
Mert oltár, ahol imádkoztam-
Nyisd ki a karjaimat, és fond belé fáradt karjaidat,
Lehajlítsd véres szád
És kigyulladt csókjaiddal megjegyzed sápadt orcámat.
Sorban jegyzed, hogy örökkön őrizze
Mozdulatlanul
Mint azok a legendás turul madarak.