Az ősz sóhaja
Írta: hzsike Dátum: November 11 2021 19:47:22
V
Karmazsin öledben öreg ősz,
létem ma ringatva elidőz.
Vállamra hullik egy falevél,
tenyerem öblébe belefér,
Teljes hír
H.Gábor Erzsébet
Az ősz sóhaja
Karmazsin öledben öreg ősz,
létem ma ringatva elidőz.
Vállamra hullik egy falevél,
tenyerem öblébe belefér,
s bámulom erei fonalát.
Tudja már, hogy mi van odaát;
élete véget ért – ennyi csak?
Semmit sem ér már a szent vigasz!
Süppedő szőnyeg a dús avar,
zizzenő siráma nem zavar,
kiszáradt sorsokban szép nyarak,
öröklét vánkoson alszanak.
Hallgat az erdő, már nincs zene,
elveszett lombjával mindene,
madár se fészkel a pőre fán…
Combomra simul a lágy ruhám,
esti szél kócolja ősz hajam,
lépdelek merengve egymagam,
magányos szívemben nincs öröm.
Gesztenye koppan egy tört kövön,
bogyóktól roskad a rózsafa,
s hallik az elmúlás sóhaja.
2021. november 11.