Heves, lendületes
Írta: iytop Dátum: November 21 2021 17:56:33
H
Ma egyetlen verset sem szenteltem neked
és úgy érzem, kiürültem a babérágakból,
gyémánt-fantáziák vesznek körül
és kővé dermesztik az elmémet, gondolatomat,
Teljes hír
Ma egyetlen verset sem szenteltem neked
és úgy érzem, kiürültem a babérágakból,
gyémánt-fantáziák vesznek körül
és kővé dermesztik az elmémet, gondolatomat,
ami hozzád szól.
Ma a verset nem hívtam
és a vizek jégzajlásban növekedtek,
a felhők sírtak a mezők felett,
érzéketlen üldözésükben.
Ma egy könyv háta mögött felejtettem múzsámat
és gyors vándorlások árasztottak el,
számodra összegyűjtött versszakok,
egy gombolyagban nehezen érthető szavakkal...
Ma eszembe jutott a mosolyod,
ami elveszett bennem, a kép rámájának egyik sarkában
és újjászülettem a művészet irányában,
ahol gyönyörűen kinyílt előttem egy magas kapu
és megjelentek az általad küldött angyalok,
hogy ügyeljenek rám , elbűvöljenek...
Kinyitottam a szemem és a gondolatkristályok verssé íveltek,
a csillogás a lelkemet megszállta,
tollam hegyét és
rád találtam, aki bekötött,
sugalmazva az elveszett irányomat a semmiben.
Most eltűnt a varázs,
fénycseppek színezik a kincset
a gyöngyház szívedből, még te
egy egész csillag rendszer vagy
elveszett lépések rajtam keresztül,
a nagyszülők által hagyott bájokról,
mosoly a cseresznyefákról,
békét érlelő sárga olajbogyók,
békét szülő szerelem,
boldogságból a láng
és mindaz, ami két lélek között feltör.
Csak két lélek szülhet szépet!