Dura Máté: Fenyvesek között / Unter Kiefernwälder
Írta: Toni Dátum: December 23 2021 07:27:00
M
Eljöttem hozzád, fenyves erdő.
Ölelj kebledre engemet;
Nézd, a küzdésben már kifáradt
Lelkem megtört, szivem beteg.
Teljes hír
Fenyvesek között.
Eljöttem hozzád, fenyves erdő.
Ölelj kebledre engemet;
Nézd, a küzdésben már kifáradt
Lelkem megtört, szivem beteg.
Olyan vagyok, mint a kisértet,
Egy bolyongó élő-halott:
Nincs kedvem, álmom, pihenésem,
De kínjaim gyötrők, nagyok.
Úgy jöttem hozzád, fenyves erdő,
Mint idegen, de jó barát;
Nem háborítom meg magányod,
Nem űzöm el rigód dalát,
Csak mit megosztasz őzeiddel,
Balzsamos léged kérem én:
Gyógyulásomra illatodban
S hő forrásidban a remény.
Szép fenyves erdő. üdvözöllek
És bízom benned végtelen;
Kiáradó nagy őserődnek
Egy részét átadod nekem,
Meggyógyítod a testem, lelkem;
Nem ér utói itt a halál —
Olyan leszek mint te: virágzó,
Oh, örök ifjú, üde táj!
Dura Máté 1859 1919
Unter Kiefernwälder.
Ich bin zu dir gekommen, Kiefernwald.
Drücke mich hart an deiner Brust;
sieh, der Kampf hat mich ganz ausgeschöpft
d’ Seele zerknirscht, d’ Herz ist kaputt.
Ich bin geworden wie ein Gespenst,
wie ein wandernder Lebloser:
hab’, keine Stimmung, keine Ruhe
und die Qualen immer grosser.
So bin ich zu dir gekommen, Kiefernwald
als Fremder, doch ein guter Freund;
werde die Einsamkeit nicht stören,
deine Drossel ist nicht gescheut.
Nur was du teilst mit deinen Rehen,
einbalsamiert im sanften Duft:
für die Heilung in sanftem Regen
in der warmen Quelle der Luft.
Schöner Pinienwald, begrüsse dich
und vertraue dir unendlich;
sie strömen in dir unvergänglich
du machst es für mich zugänglich,
du heilst meinen Körper und Seele;
und der Tod erreicht mich hier nicht –
ich werde wie du sein blühende,-
ewig junge, frische Gedicht!
Fordította: Mucsi Antal-Tóni