АЛЫЙ МРАК
В НЕБЕСНОЙ ЧЕРНИ…
Алый мрак в небесной черни
Начертил пожаром грань.
Я пришел к твоей вечерне,
Полевая глухомань.
Нелегка моя кошница,
Но глаза синее дня.
Знаю, мать-земля черница,
Все мы тесная родня.
Разошлись мы в даль и шири
Под лазоревым крылом.
Но сзовет нас из псалтыри
Заревой заре псалом.
И придем мы по равнинам
К правде сошьего креста
Светом книги голубиной
Напоить свои уста.
1915
____________________________
RŐT HOMÁLY
A GYÁSZOS ÉGEN…
Rőt homály a gyászos égen
Tüzes kontúrt maga von.
Vecsernyédre érkezésem
Fogadd, sztyeppei vadon.
Nehéz lett kosaram mára,
S napnál kékebb a szemem...
Tudom, földanyánk apáca,
És ti mind rokon velem.
Szétszóródtunk környék-szerte,
Azúr szárnyon száll a szív,
De a zsoltároskönyv este
Fohászkodni összehív.
És jövünk mezőkön által
A kereszthez újra mi,
Kék bibliánk igazával
Ajkunk szomját oltani.
1915
* * * * *