Sorsutam
Írta: hzsike Dátum: Január 07 2022 18:21:47

---

H

A múltam messzire költözött,
de őrzöm ünnepi perceit;
a lelkem selyembe öltözött,
s létembe reménylő fény szökött,

---

Teljes hír

---

H.Gábor Erzsébet
Sorsutam

Úgy suhant el ez a hetven év,
akár a szellő a fák fölött.
Éreztem végig a sors kegyét…
Ó, vajon szívemben lesz-e még
vadtüzű lobogás, lángvörös,

vagy csak a fagy jön már, s puszta tél
hűti le zsibongó véremet?
Amikor emlékdalt fú a szél
bennem a szerelem újra él.
Gyönyörű ifjúság, ég veled!

A múltam messzire költözött,
de őrzöm ünnepi perceit;
a lelkem selyembe öltözött,
s létembe reménylő fény szökött,
megélni tudni, az emberit.

Hálám a magasba, messze ér,
szívemben öröm, és béke van.
Minden mi enyém volt, bennem él;
barátság, szerelem, szenvedély.
Nehéz, de csodás a sorsutam!

Isten, a tenyerén hordozott.
Hitem volt mindig a támaszom.
Gazdagon adott, ha elfogyott;
amikor két térdem megrogyott,
s terhem oly sok volt a vállamon.

Megvédett mindig, és köszönöm
azt is, hogy élek, hogy itt vagyok.
Kegyéből fakad az örömöm,
hisz - túl az éteri körökön -,
meggyújtott bennem egy csillagot.

2022. január 7.