Szomorú bolyongás
Írta: zseva Dátum: április 19 2008 04:06:31
T
Szomorú vagy, s még az ég is beborult,
esõ áztatta utakon bolyongsz céltalanul.
Teljes hír
Szomorú bolyongás
Szomorú vagy, s még az ég is beborult,
esõ áztatta utakon bolyongsz céltalanul.
Szomorú vagy, és még magányos is,
pedig van társad, és ott van a családod is.
Szomorú vagy, s nem érted miért jön annyi rossz,
hisz nem bántottál senkit, és mindig segítesz ahol tudsz.
Szomorú vagy, s már csak abban bízol,
semmi sem tart örökké, ezután már csak jobb lesz,
s talán jobb is mint amit reméltél.
Szomorú vagy, és még mindíg céltalanul lépkedsz.
Már az esõ nem veri válladat, felnézel az égre,
és látod elõbújni a napsugarat.
Egy virágos parkhoz érsz, s már szikrázóan süt a nap,
lágy szellõ fújja feléd a virágillatot.
Egy pillanatra megállsz , felnézel az égre a nap mosolyog,
látod édesanyád arcát, ahogy aggódóan figyel téged,
s csak annyit mond..
Fiam-légy boldogabb.
Szapora léptekkel indulsz tovább,
s mosolyra indul szád.
Már egyre jobban elhiszed, hogy
vár egy jobb világ.
Amikor hazaérsz fiad fut eléd, és
boldogan újságolja kitûnõ eredményét.
Átöleled, s megdícséred Õt.
Tudod, már nem lehetsz szomorú.
Neki szüksége van rád, nélküled
nem boldogul.