ЗИМА
Вот уж осень улетела
И примчалася зима.
Как на крыльях, прилетела
Невидимо вдруг она.
Вот морозы затрещали
И сковали все пруды.
И мальчишки закричали
Ей «спасибо» за труды.
Вот появилися узоры
На стеклах дивной красоты.
Все устремили свои взоры,
Глядя на это. С высоты
Снег падает, мелькает, вьется,
Ложится белой пеленой.
Вот солнце в облаках мигает,
И иней на снегу сверкает.
1911-1912
_____________________________
A TÉL
Ím, az ősz már tovaszökkent,
És a tél megérkezett;
Nagy hirtelen ideröppent,
Alighanem szárnya lett.
Reccsen a fagy, jégben állnak
Mindenütt a nyílt vizek,
És a fiúk kiabálnak:
„Hej, köszönjük, tél, hideg!”
Az ablakokra díszek nőttek:
Sok bűvös-bájos jégvirág,
Ahány szem, mind csodálja őket,
Csipkéket, szebbet vajh’ ki lát?
És hull a hó, kerengve csillan,
A leple szűzies fehér;
Felhők közén a nap pislákol,
Míg hó színén a dér szikrát szór.
1911-1912
* * * * *