Сергей Есенин:
ЧЕРЕМУХА ДУШИСТАЯ…
Черемуха душистая
С весною расцвела
И ветки золотистые,
Что кудри, завила.
Кругом роса медвяная
Сползает по коре,
Под нею зелень пряная
Сияет в серебре.
А рядом, у проталинки,
В траве, между корней,
Бежит, струится маленький
Серебряный ручей.
Черемуха душистая
Развесившись, стоит,
А зелень золотистая
На солнышке горит.
Ручей волной гремучею
Все ветки обдает
И вкрадчиво под кручею
Ей песенки поет.
1915
_____________________________
Szergej Jeszenyin:
AZ ILLATOS, SZÉP ZELNICE…
Az illatos, szép zelnice
Tavasszal úgy virít,
Hajtincsként göndörítve be
Aranyló ágait.
A kérge körben harmatot
Folyat le, mézeset,
Míg lenn ezüst gyanánt ragyog
Zöld fűszerként a gyep.
Van ott egy tócsa is közel,
S a sok gyökér mögül
Ezüst erecske indul el,
És fut szünetlenül.
Az illatos, szép zelnice,
Az ága szerteszét,
Ott álldogál, míg zöld színe
A napsugárban ég.
Az ér, miközben csörgedez,
Eléri ágait,
És néki titkon dalt neszez:
Partjának titkait...
1915
* * * * *