МОЛИТВА МАТЕРИ
На краю деревни старая избушка,
Там перед иконой молится старушка.
Молитва старушки сына поминает,
Сын в краю далеком родину спасает.
Молится старушка, утирает слезы,
А в глазах усталых расцветают грезы.
Видит она поле, поле перед боем,
Где лежит убитым сын ее героем.
На груди широкой брызжет кровь, что пламя,
А в руках застывших вражеское знамя.
И от счастья с горем вся она застыла,
Голову седую на руки склонила.
И закрыли брови редкие сединки,
А из глаз, как бисер, сыплются слезинки.
1914
_________________________________________
AZ ANYA IMÁJA
Házikó áll, rozzant, künn a faluszélen,
Ikon előtt ott benn öregasszony, térden.
Imába foglalva emlegeti fiát,
Aki messze földön hazájáért kiállt.
Imádkozik buzgón, könnyét törölgeti,
Fáradt szeme előtt kép tűnik föl neki.
Mezőt lát, egy mezőt, még csata előttit,
Hol az ő fia már halott hősként fekszik.
Piros vér patakzik melléből, parázsló,
Kihűlt kezei közt ellenséges zászló.
Bútól, büszkeségtől szinte ledermedve
Ősz fejét az asszony kezére ejtette.
Szálak jelentek meg szemöldökén, őszek,
S peregtek szeméből gyöngyszemek: a könnyek...
1914
* * * * *