Sajó Sándor: A gyerekszobából / Aus der Kinderzimmer
Írta: Toni Dátum: Március 29 2022 07:32:18
M
Egy darabig egymást nézik,
Hangjukon már béke érzik,
Elvonul a vihar s végül
Nap is süt a felhős égrül.
Teljes hír
A gyerekszobából.
***
Olyan szelíd, szép a kezdet:
Játszadoznak, ölelkeznek;
S nagy hirtelen — halld csak anyjuk!
Mily egészen más a hangjuk!
***
Derült égőül tüzes villám . . .
Nagy a harag köztük nyilván;
Az se hallgat, ez se néma,
Nagy dolog lesz ebből még ma!
***
Nosza hamar, hol a bíró?
Anyjukhoz fut a két síró,
Ott vitatják szakadásig,
Ki a hibás: csak a másik!
***
Biró ily pört sokat látott,
Könnyen oszt hát igazságot:
Ők meg, hogy ez ki van mondva,
Félremennek sompolyogva.
***
Egy darabig egymást nézik,
Hangjukon már béke érzik,
Elvonul a vihar s végül
Nap is süt a felhős égrül.
***
Nap süt már a felhős égrül:
Két kis lányunk összebékül,
S olyan a vég, mint a kezdet:
Játszadoznak, ölelkeznek . . .
***
Sajó Sándor 1868 – 1933
***
Aus der Kinderzimmer.
***
Der Anfang ist so sanft und schön:
Sie spielen mit dem Spielzeug-Föhn;
und plötzlich – hör zu jetzt Mutter!
Ihre Stimme ist wie Cutter!
***
Aus heiterem Himmel blitzt jetzt,
beide sind plötzlich so entsetzt;
er hört nicht zu, sie schweigt auch nicht,
das wird halt ein tolles Gedicht!
***
Na, wo ist jetzt der Richter bald?
Zu der Mutter lauft die zwei halt,
‘d streiten sie bis zu Äussere,
wer ist schuld: nur der andere!
***
Der Richter hat schon viel Prozess,
er erstellt schnell halt ein Attest:
Und weil es schon gesagt worden,
ganz schnell sind ruhig geworden.
***
Sie sahen sich Zeit lang nur an,
man spürte es den Stimmen an,
der Sturm ist vorbei ‘d kein Sorgen,
die Sonne scheint durch die Wolken.
***
Die Sonne scheint durch die Wolken:
Die Töchter sind ohne Sorgen
‘d, das Ende ist wie der Anfang:
spielen bis Sonnenuntergang.
***
Fordította: Mucsi Antal-Tóni