Roncs az élethajóm
Írta: KiberFeri Dátum: április 26 2022 15:46:46
M
Ahogy öregedtem, felismerésem kitisztult,
A hajóm meg csak folyton újabb hullámnak indult.
Ahogy öregedtem, felismerésem kitisztult.
Teljes hír
Már régóta nem süllyed el…
(3 soros-zárttükrös)
Mindig is gyanús volt, hogy élethajómmal valami nem stimmel,
Olyan gyenge érzésem volt, hogy süllyedőben, velem nem rímel…
Mindig is gyanús volt, hogy élethajómmal valami nem stimmel.
*
(Anaforás, belső rímes, 3 soros zárttükrös)
Hajóm elég hülyén ballagott a hullámokon, épphogy bukdácsolt,
Hajóm elég hülyén szállt szembe a vad hullámokkal… szél korbácsolt…
Hajóm elég hülyén ballagott a hullámokon, épphogy bukdácsolt.
*
(Septolet)
Nagy felismerés,
Kevés…
Mint pedzés…
Nem akartam elhinni,
Késlekedtem felismerni,
Képzavar regnált,
Valóság frusztrált!
*
(Versszakok ’sedoka’ mintára)
Boldogságot nagyon is kerestem,
Sikert talán még jobban kerestem,
De egyiket sem leltem, elvesztem,
Mert létemet fölösen kerestem…
Nem értem, Isten miért hagyta ezt,
Mikor nem bántottam… tudta mindezt.
Kapaszkodtam a vizes, nyálkás korlátba,
Szemköztibből hullám csapott a pofámba…
*
(3 soros-zárttükrös versszakok a ’sedoka’ mintára)
Ahogy öregedtem, felismerésem kitisztult,
A hajóm meg csak folyton újabb hullámnak indult.
Ahogy öregedtem, felismerésem kitisztult.
Ahogy öregedtem, még magamat kerestem,
Közben folyton csak nagy viharba keveredtem.
Ahogy öregedtem, még magamat kerestem.
*
(Senrjú)
Ma már lemondtam,
Nem érdekel a távol.
Búbánat mámor.
*
(Senrjon)
Roncsom bíz’ csak nem süllyed,
De már unom távolt fürkészni…
Búbánat mámor…
Vecsés, 2020. június 5. – Kustra Ferenc József – íródott önéletrajzi írásként, alloiostrófikus versformában.