Elfogyott a tinta,
Nem tudok rímelni.
Könnyben ázott szó,
Csupán ennyi ami maradandó.
Kérdem én, ha nincsen értelme
Akkor újat venni mégis minek?
Az én szavaimból űznek csúfot,
Ami táplálja lelkem, nem tükröz csak gondot.
Elfogyott a tinta,
Pont úgy volt egyre fájdalmasabb minden betű vonalának húzása,
Mint ahogy láttam őt elmúlni, majd távozni a Halállal.
Egyre vékonyabb szálon futott az ő élete is,
Ugyanúgy ahogy a szavaim formái is.
Ugyanúgy fáj ha rá gondolok,
Sajnos csak egy dolog változott.
Elfogyott a tinta,
Rímelni nem tudok.
Fuldokolnak a soraim.
Ami megmaradt, csupán ennyi.