szürke a reggelünk,
hideg rutinnal
zavarjuk életünk.
Vannak rossz napjaink,
árnyékot hozók,
zajlanak küzdelmek,
ráncokat lopók.
Megvívjuk harcaink -
túlélõk vagyunk -,
kergetjük álmaink,
semmit nem hagyunk
veszni, hisz álmaink
rabjai vagyunk.
A lélek virágai
álmainkban nyílnak,
feledve gondjaink,
egymás felé húznak.
Rád bíztam a szívem,
kedvesem, vigyázz rá!
Nálad van a lelkem,
érintsd meg, figyelj rá...