József Attila: Aratásban / Bei der Ernte
Írta: Toni Dátum: Október 21 2022 12:27:48

---

Gy.

A búzát vágja sok szilaj legény
– Marokszedő leány halad nyomukba –
A síma réz-orcájok kipirulva.
És villog a nap kaszájok hegyén.

---

Teljes hír

---

Aratásban
***
A búzát vágja sok szilaj legény
– Marokszedő leány halad nyomukba –
A síma réz-orcájok kipirulva.
És villog a nap kaszájok hegyén.
***
A rengő búza hódoló remény.
Tikkadtan fekszik lábaikhoz hullva;
Mint fáradt gyermek, anyjára borulva.
És ihatnék a kutya is, szegény.
***
Egy szomjazó legény hűs fához lábol,
Jó hosszút kortyant öblös kulacsából
És visszaindul, várja a dolog.
***
A nap forró haragja újraéled,
A homlokokról izzadság csorog,
De gyűl a keresztekbe-rakott élet.
***
1922. június
***
József Attila: 1905 - 1937
***
Bei der Ernte
***
Der Weizen wird von Kerlen geschnitten.
- Je ein Garbenmädchen folgt ihm hintenan, –
die geröteten Wangen funkeln spontan.
‘d, die Sonne blitzt auf dem Sense-Spitzen.
***
Zitternde Weizen huldigt der Hoffnung.
Benommen liegt er vor ihren zu Füssen;
wie die müden Kinder die Mutter küssen.
Alle wollen trinken, sogar der arme Hund.
***
Ein durstiger Kerl geht zu dem nahen Zaun,
trinkt aus der Flasche unten den kühlen Baum
er geht zurück, dass Arbeit wartet dort.
***
Der heisse Zorn der Sonne lebt jetzt wieder auf
von der Stirn, wie die Quelle, der Schweiss tropft,
doch sammeln sie sich die Garben obenauf.
***
Juni 1922
***
Fordította: Mucsi Antal-Tóni