Révai Károly: Az én tükröm / Mein Spiegel.
Írta: Toni Dátum: November 09 2022 11:32:41
Gy.

Tele van a lelkem fakadó virággal,
Fölujulni látom ifjúságomat;
Hivalgó erővel, büszke hiúsággal
Erzsikém szemében nézem magamat!
Teljes hír


Az én tükröm
***
Mig fiatal voltam hiúság nem bántott,
Díszes öltözékért nem hevite vágy;
Nem nyújtott a pompa semmi boldogságot,
Elég volt szivemnek egy nyiló virág.
***
Földig érő tükrök fénye, csillogása
Üres hiúságra sose ösztökélt;
Ha oda is tévedt szemem pillantása,
Büszkeség szivemben nem támadt ezért.
***
De most ősz hajammal mindennap megállók,
S csillogó tükörben elnézem magam:
Istenem! ó mennyi örömet találok!
Arczom újra rózsás, szőke a hajam.
***
Tele van a lelkem fakadó virággal,
Fölujulni látom ifjúságomat;
Hivalgó erővel, büszke hiúsággal
Erzsikém szemében nézem magamat!
***
Révai Károly 1856 – 1923
***
Mein Spiegel.
***
Als ich jung war, hat mich die Eitelkeit nicht stört
edel Klamotten haben mich nicht begehrt;
das Gepränge und Glück hat mich niemals betört,
eine blühende Blume hab’ ich verehrt.
***
Der raumhohe Spiegel, das helle Licht und Glanz
ermutigten nie meine Vermessenheit;
wenn auch der Blick meiner Augen wie Sonnenglanz,
es brachten mich immer in Verlegenheit.
***
Doch jetzt, mit grauen Haaren stehe ich jeden Tag
vor dem glänzenden Spiegel ‘d schaue mich an:
Mein Gott! Oh, wie viel Freude im Gesicht verbarg!
Mein Gesicht ist rosig, ‘d Haare sind ein Wahn.
***
Meine Seele ist voller blühender Blumen,
‘d sehe, wie sich meine Jugend erneuert;
mit auffälligem Kraft, ohne mich zu Ruhen
Elisabeths Augen sehe mich angefeuert!
***
Fordította: Mucsi Antal-Tóni