A bánat sátra
Írta: Baranyi Imre Dátum: Február 09 2023 12:57:12
H
Már belevész ez a nyár az idők rohanó folyamába,
távoli fényei múlnak az ősz peremén a hevének,
szívem alig ver, a lelkem a szél darabokra cibálja,
és belehalkul e búba az ajkon az édeni ének.
Teljes hír
Már belevész ez a nyár az idők rohanó folyamába,
távoli fényei múlnak az ősz peremén a hevének,
szívem alig ver, a lelkem a szél darabokra cibálja,
és belehalkul e búba az ajkon az édeni ének.
Messzire tűnt ölelésed előlem a múlt bugyorában,
éj-puha arcod elúszik a fák koronái között már,
elvegyül és belefoszlik az elfeledés szigorába,
fojtogató a hiánya, le nem csitul és hevesen fáj.
Merre keresselek én, hova fussak az éjben utánad,
hol tudom újra megélni e nagy szerelem lobogását,
vagy marad erre az őszre csupán csak a kései bánat,
felveri udvaromon cövekelve ma végleg a sátrát?