Ölelj meg!
Írta: nyekil Dátum: április 24 2008 04:50:49
T
Nézem, hogy egy csillag ragyog.
Ragyog rám, és rád is...
talán ez nem normális!
Teljes hír
Olykor úgy gondolom, nincs tovább
Az életben nincs semmi talán,
Mi szép és mindig jó...
Vajon mit kezdjek... hahó!
Az élet sosem megkapható.
Ilyenkor sokszor egyedül vagyok
Nézem, hogy egy csillag ragyog.
Ragyog rám, és rád is...
talán ez nem normális!
Kell, hogy legyen jobb világ is!
De eszembe jut egy szempár.
Zöld, õszinte és igaz.
Kell! Kell! És mindig kell!
Azt hiszed csak neked nehéz?
De hidd el, én is szenvedek!
Nem kell az üres beszéd,
Csak ölelelj meg! Szeretlek!
Talán nem értek igazán a nõi lélekhez,
Vagy talán igazán a testhez.
Az sem jó talán, ha
Néha már túl sok vagyok.
De mégis mindig rád gondolok!
És eszembe jut egy szempár.
Zöld, õszinte és igaz.
Kell! Kell! És mindig kell!
Azt hiszed csak neked nehéz?
De hidd el, én is szenvedek!
Nem kell az üres beszéd,
Csak ölelelj meg! Szeretlek!
Mindig, mindig és most is kell!!!