Ősz az avarban
Írta: Tiberius Dátum: Augusztus 27 2023 13:09:37
Gy.
Utam visszavitt a régi avarba, hol a virágok
sápadt színei emlékeztettek arra, hogy
valahol itt, a boldogság kerülgetett minket,
amit elfújt a szél, mint a sárga leveleket...
Teljes hír
Ősz az avarban
Virágok nyíltak az útszélen, amerre jártam,
daloltam ifjú boldogságomban.
Nem törődtem azzal, hogy a világ kerek,
nekem lapos volt, és néha meredek...
Mindenkit boldognak láttam, mert boldog
voltam én, egy lányt szerettem, kinek
szíve az enyém. Barangoltunk a boldogságunk
mezején, a napnak legszebb delén.
Csak ketten voltunk, senki más, nem láttunk,
nem hallottunk mást, csak egymás sóhaját.
Aminél szebbet elképzelni se lehet, a boldogság
elérte szerelmes szívünket!
Te mondtad, ölelj, miénk a világ, én öleltelek,
hallgatva dobogó szívedet.
Senki nem lehetett boldogabb ezen a föld-kereken,
ami nekem lapos volt és néha meredek...
Utam visszavitt a régi avarba, hol a virágok
sápadt színei emlékeztettek arra, hogy
valahol itt, a boldogság kerülgetett minket,
amit elfújt a szél, mint a sárga leveleket...
Ágoston Tibor