Utószor a parton
Írta: Baranyi Imre Dátum: Szeptember 03 2023 14:22:11
Gy.
Hiszen csupáncsak ennyi kell az elhagyottnak,
arasznyi látomás, miben kapaszkodik,
talán csalóka rémregény a szürke holnap,
de vár reá belészeretve hajnalig.
Teljes hír
Szemernyi fény szitál a csüggedés falán át,
maroknyi megmaradt hitén felül kerül
a fojtogatva rávetült napok magányán,
helyébe új remények édes árja gyűl.
Hiszen csupáncsak ennyi kell az elhagyottnak,
arasznyi látomás, miben kapaszkodik,
talán csalóka rémregény a szürke holnap,
de vár reá belészeretve hajnalig.
Mikorra majd a pirkadat csekélyke fénye
a parti fák sorára újra rádereng,
alatta járva elfolyik kevés reménye,
mivel halott, kopár a fáknak ága fent.
A régi gát mögött üres meder fogadja,
nem úsznak arra fürge, megrakott hajók,
az élet elszaladt, a lelke sír miatta,
de arca nem mutatna érte bánatot.
Magánya tántorogva, tétován emészti
a múlt idők megannyi látomásait,
hiába, hogyha tengerésze volt a férfi,
öregkorán a sors belékarol kicsit.