Őszidő
Írta: hzsike Dátum: Október 15 2023 15:24:31
Gy.
Ősz ruha hullik a fákra,
búcsút int csendben a nyár,
katlana ajtaja zárva,
rozsdaszín már a határ.
Teljes hír
H.Gábor Erzsébet
Őszidő
Ősz ruha hullik a fákra,
búcsút int csendben a nyár,
katlana ajtaja zárva,
rozsdaszín már a határ.
Hűvös a reggel, s azt este,
csillog a hajnali dér,
csipkefa roskadó teste
termésből bővet ígér.
Ősz vagyok én is, de szívem
kincsektől duzzadó spájz,
megfakult régen a színem,
de lángpírt gyújt rajtam a láz.
Akkor, ha verseket írok,
arcomon rózsa virul,
éteri harcokat vívok,
s az érzés csak lassan csitul.
Elvisz a szótenger messze,
elszakad tőlem a part,
s minthogyha el lennék veszve,
csak távolról hallom a dalt.
Minthogyha szárnyakat bontva
szállnék a semmibe fel,
szívemben felzeng egy óda,
s mindentől elszigetel.
Egymagam dúdolok csendben,
s itt, én már otthon vagyok,
s ebben a vágy-teli kertben,
nyílnak a gondolatok.
Hogyha mit érzek, leírtam,
tollpihe könnyű leszek,
s arcomon rózsaszín pírban
felhőtlen öröm rezeg.
Társammá lett már a béke,
nem vágyom színes csodát,
hálával nézek az égre,
s fény járja át a szobát.
2023.10.15.