WILLIAM ALLINGHAM: A TÜNDÉRKIRÁLY
Írta: Szollosi David Dátum: November 14 2023 14:34:20
Gy.
„Király ül, vénség,
A dombtetőn;
Oly vén már, haja ősz,
És nem sok esze lőn.”
Teljes hír
William Allingham:
A TÜNDÉRKIRÁLY
„Király ül, vénség,
A dombtetőn;
Oly vén már, haja ősz,
És nem sok esze lőn.”
Agg a Tündérkirály.
Hogy Boszit így fogadta,
Az szólt: „Hallod, király,
Most oly vén vagy, mint én!”
„Nem úgy, Boszi, megállj,
Mint te, nem olyan vén!”
Mégis a koronát,
Mi nyom, levette hát;
Túl magas a kora,
A súly meg nem szerény...
Boszi szólt „Add oda!”
S már ott volt a fején.
De az Boszit – a földre,
El is tűnt mindörökre!
Tavaszt dalolt a táj,
Ifjult Tündérkirály,
Virág lett koronája,
S erdők öle hazája.
__________________________
THE FAIRY KING
“High on the hill-top
The old King sits;
He is now so old and gray
He’s nigh lost his wits.”
THE Fairy King was old.
He met the Witch of the Wold.
“Ah ha, King!” quoth she,
“Now thou art old like me.”
“Nay, Witch!” quoth he,
“I am not old like thee.”
The King took off his crown,
It almost bent him down;
His age was too great
To carry such a weight.
“Give it here!” she said,
And clapt it on her head.
Crown sank to ground;
The Witch no more was found.
Then sweet spring-songs were sung,
The Fairy King grew young,
His crown was made of flowers,
He lived in woods and bowers.
* * * * *