Mihály László: Nincs Tavasz / Es gibt keinen Frühling
Írta: Toni Dátum: Január 11 2024 16:50:49
Füttyös, szeszélyes április, ki szertebontod
a rügyeket: mit sugdosol nekem bolondot
és szépeket? Nem csapsz be többé, meg nem indít
a szód rohamra, pedig benned bízva mindig,


Teljes hír
Nincs tavasz

Füttyös, szeszélyes április, ki szertebontod
a rügyeket: mit sugdosol nekem bolondot
és szépeket? Nem csapsz be többé, meg nem indít
a szód rohamra, pedig benned bízva mindig,

mérgét, hét próbát kiálltam,

s te borítottál fölém smaragdszínű sátrat
babérból és rózsából. Szem már sohase láthat
másként, csak boldogabban, nincsen visszaút.
Pedig van, ó, csak az van, számomra kaput

nem társz, hogy szabaduljak. S mit pazarul adtál,
mind visszavetted. S tudom: nincs tavasz, a naptár
mutatja csak, húsvét van, — s nem feltámadás,
pünkösd, — s nem győz a lélek. Ugyan, kell-e más

számládra való, április? Már nem viszed
többé új marsra tagjaim és nem hiszek
tüzes távoli szóknak, melyek durva sorsom
falán dübögnek, mint rögök a koporsón . . .

Mihály László: 1902 – 1977

Es gibt keinen Frühling

Pfeifende, skurriler April, der alle Knospen
zerreisst: Was schlägst du mir vor, am Ostern,
was Schönes? Du wirst nicht mehr täuschen, vielsagend
mit deinen Ratschlägen, immer auf dich vertrauend,

wenn ich auch hundertmal fiel, stand ich wieder auf,
weil, mit dir als sorgfältiger Hüter, gibt’s nur geradeaus,
ich glaubte, als ich auf dem Monte Palatino stand.
Das Böse forderte alles, doch ich ertrug es bewandt,

du hast mich mit deinen Smaragd farbenen Zelt bedeckt
aus Lorbeer und Rose. Die Augen haben so was noch nie erlebt,
nur noch viel glücklicher, es gibt auch kein Unglück.
Doch was es noch gibt, und es gibt, dass Weg zu dir zurück,

du befreist uns frei zu werden. Und was du grosszügig
gegeben hast, hast alles zurückgenommen. Und ich erblick':
Es gibt keinen Lenz, Kalender zeigt nur Ostern an
es ist nicht die Auferstehung, Pfingsten – ‘d die Seele mahnt,

ist es auf deiner Rechnung, April? Du trägst es als Heer,
an einen neuen Mars meine Glieder, ich glaube nicht mehr
an deinen Worten, die auf der Wand meines Schicksals
ohrenbetäubend schlagen, wie die Klumpen auf den Sarg.

Fordította: Mucsi Antal-Tóni