Babits Mihály: Egy szomorú vers / Ein trauriges Gedicht Egy szo
Írta: Toni Dátum: Január 17 2024 17:44:24

---

Nekem nem volt barátom,
tőlem mindenki fut,
társaim elkerültek
mint idegen fiut,

---

Teljes hír

---

Babits Mihály: Egy szomorú vers / Ein trauriges Gedicht

Egy szomorú vers

(melyen a költő azon panaszkodik, hogy nincsen barátja)

Nekem nem volt barátom,
tőlem mindenki fut,
társaim elkerültek
mint idegen fiut,
idegent, megvetettet,
ki mindég mostoha,
kit senki sem szerethet,
nem is szeret soha.
Magányosnak születtem,
baráttalan vagyok,
így lettem, ami lettem,
mindentől elhagyott,
mindég a szenvedésre
vitézül víni kész:
magányosság vitéze,
magam ellen vitéz,
barangoló borongó,
ki bamba bún borong,
borzongó bús bolyongó,
baráttalan bolond.
Nekem nem volt barátom,
nem is lehet soha,
örökre már belátom,
maradtam mostoha
nincs szem, amely szememben
a lelket lelje meg,
szív, mely setét szivemben
lakozni nem remeg,
lelkekkel lelkesülni
lelkem hiába vágy
lelkeknek egyesülni
nincsen menyasszonyágy.

Babits Mihály: 1883 – 1941

Ein trauriges Gedicht
***
(in dem sich der Dichter darüber beklagt, dass er keine Freunde hat)

Ich hatte nie einen Freund,
alle liefen davon
vermeidet von Kollegen
als unbekannte Person,
als Ausländer verachtet,
ewig als halbbürtig,
den niemand lieb beachtet,
zum lieben unwürdig.
Wurde einsam geboren,
Freudenlos geblieben,
so wurde ich erzogen,
von allen vertrieben,
permanent leidensfähig
tapfer, taten bereit:
heldenhaft und selbsttätig,
fest gegen alle Leid.
Wandernde wehmütige,
simpelhaft und düster,
und fröstelig Süchtige,
freundloser Hofkünstler.
Hab keinen Freund im Leben,
es wird auch niemals sein
für immer eingesehen
und ewig halbbürtig bleib,
gibt kein Auge, das aus Scherz
meine Seelen findet,
ein Herz, das in meinem Herz
zitternd nicht verschwindet,
meiner Seele zu freuen
sucht die Seele umsonst,
mit Seele zu vereinen,
kein Brautbett, wo reinkommst.

Fordította: Mucsi Antal-Tóni