Pozsonyi csata
Írta: GreVita Dátum: November 12 2025 19:29:10
907. július 4.
Sötét felhő gyűlt nyugaton,
Frank sereg jött haragosan.
Luitpold mondta, s kardot von:
“ Magyar fajta mind pusztuljon!”
Vér hullik ott, hol a Duna folyik,
Árpád népe nem futamodik...
Papok áldják a vas-sereget,
Bíborban fölzendül az ima.
De a magyar csak csendben figyelt,
S nyilaz, ahogy nem látták soha.
Vér hullik ott, hol a Duna folyik,
Árpád népe nem futamodik...
De fent a Duna partjainál,
Szem villant... sok gyors paripánál.
Árpád fiai, hős vezérek,
Csak lesben álltak és figyeltek.
Vér hullik ott, hol a Duna folyik,
Árpád népe nem futamodik...
Szikrázott a nyíl, a kard suhant,
Magyar vitéz száz bajort lemart.
Könnyű lovas, sebes, fürge,
Mint vihar jött és már messze...
Vér hullik ott, hol a Duna folyik,
Árpád népe nem futamodik...
Cselt szőttek, lest vetettek rájuk,
Néma éj bősz halált vitt rájuk.
S mikor virradt, nem voltak hercegek...
Csak holt testek... s a percek csendesek.
Vér hullik ott, hol a Duna folyik,
Árpád népe nem futamodik...
Hajók serege Duna habján,
Semmi lett, égett fahajóján.
Magyar íjász a parton lesve,
Lángba borítá mindet estve.
Vér hullik ott, hol a Duna folyik,
Árpád népe nem futamodik...
Három nap, három éjen át,
Rettegés volt, csak az étek.
S mire hold leszállt a tájra,
Csend lett és örök emlékek.
Vér hullik ott, hol a Duna folyik.
Árpád népe nem futamodik...
Szállt hír, szerte Európán át:
“Nem törjük meg az Árpád honát.”
Pozsony alatt dőlt el sorsunk,
S ott lett szabaddá a múltunk...
Siófok, 2025. július 10. -Gránicz Éva-
Teljes hír