Ejnye, már… majd’ itt a szilveszter
Írta: KiberFeri Dátum: December 25 2025 10:02:53
Öregszik az ember… újévhez, cudarul meditál!
(HIQ trió)
Majd’ megjött
A jövő újév.
Már várjuk.
Lesz itt nagy,
Fontos készülgés…
Meditál…
Kutyusok
Félik hanghatást…
Elzárás!
*
(Bokorrímes)
Ejnye, már oly’ fakó a jelenem, de még tovább mattul,
Hetvenhat leszek és így öregszik az ember… cudarul!
(9 soros)
Évek, mint itt hagytak,
Voltam fiatal, de múlt…
Az régen bealkonyult!
Évek, mint itt hagytak,
Munkáséveim is múltak,
De emlékek is fakultak!
Évek, mint itt hagytak,
És nyugdíjasként, mit sem várok,
Nem is tudom meg… mi halálok!
(3 soros-zárttükrös)
Voltak álmaim, egész hadnyi, de már hol is vannak?
Álom, emlék, történések, lassan homályosulnak…
Voltak álmaim, egész hadnyi, de már hol is vannak?
(Bokorrímes)
Persze jelzem, azért van ám egy nagyocska vágyam!
Jó lenne boldognak lenni, ez volna az ágyam!
Ennél többet a sors, ebben a korban úgysem ád,
Volt bármilyen az életed, már az marad márkád!
(10 szavas)
Fiatalságunkat az idő is rabolja.
Lélek, szív öregedés… az utolja.
(3 soros-zárttükrös)
Ha még sokáig élek, fájdalmat, már akkor sem igen kérek,
Egy kis boldogság sugarai, azok még lehetnének fények…
Ha még sokáig élek, fájdalmat, már akkor sem igen kérek,
(Bokorrímes)
Azt is mondják, hogy 'igaz', a remény hal meg utoljára,
Közben meg majd... én veszek bele a remény mocsarába…
Ilyen az öregség, hogy a reményről lemondani nem tudunk,
De vajhon mit tartogat még nekünk a reményteli, nagy sorsunk?
B.Ú.É.K! [Bár mára már ez jobb = Jobb jővőt!]
Vecsés, 2019. január 1. – Kustra Ferenc József- íródott: alloiostrofikus versformában.
Teljes hír