Sárba fojtva
Írta: Wino Dátum: Február 09 2026 21:06:22
V.
Tizennyolc éves, bolondos nyár volt,
Sötétbarna szemedben a fény megcsillant.
Mikor egymásra néztünk, megállt a világom,
Te voltál a reményem, Te voltál a holnapom.
Teljes hír
Sárba fojtva
Tizennyolc éves, bolondos nyár volt,
Sötétbarna szemedben a fény megcsillant.
Mikor egymásra néztünk, megállt a világom,
Te voltál a reményem, Te voltál a holnapom.
Érzem bőröd illatát, retinámba égett arcod bája,
Vágyakozom azóta is, vágyom az erdők homályára.
Kint aludtunk messze, hol a fák este elfordultak,
Nem voltunk gazdagok, csak boldogok, s ifjak.
Tudtuk egymás gondolatát, szavak sem kellettek,
Mágnesként vonzottak a tiszta mély tekintetek.
Aztán elmentem egy munkára, nagyon messze,
Nem tudtam: utoljára nézhettem a szemedbe.
...Minden álmunkat a néma sárba fojtotta,
A csendet a sors ránk osztotta, megállt az óra.
Vágyom sötét erdőre, múltunkra gondolva…
Kezembe temetem arcom, s egy hosszú imába...
Wino-Amnis