Keserű sóhaj
Írta: GreVita Dátum: Június 01 2026 18:33:06

---

A szám keserű,
Lelkem kavarog,
Szívem zaklatott,
Elmém háborog.

Párnámra pereg,
Könnyem csendesen,
Minden fáj nagyon,
Éj sötétjében.

Álmom messze jár,
Nem talál haza,
Némán ég bennem,
A múlt bús szava.

Az idő halad,
Mégis visszanéz,
Minden szép emlék,
Csak Téged idéz.

Szél viszi imám,
Senki sem felel,
Csak néma bánat
Ami átölel.

Míg a hajnal jön,
S kél sápadt fénye,
Nem talál írt még,
Szívem sebére.

(Leoninus csokor)
Keserű sóhaj száll, mint hervadó virágom, néma fájdalom lett örök világom.

Könnyem párnámra hull, csendesen peregve, bús emlék ölel át, lelkemet sebezve.

Álmom éjben bolyong, messze jár magányban, nem lel vissza hozzám, elveszett homályban.

Múltam bús szava ég szívemben szüntelen, mint kialudni nem tudó tűz odabenn.

Szélre bízom imám, hátha még meghallják, de csak a néma könny útját visszhangozzák.

Hajnal ha felragyog, sápadt fényt ígérve, nem gyógyul sebem még, fájdalmam őrízve.

Siófok, 2026. május 31. -Gránicz Éva-

---

Teljes hír

---