Eml rám5...
Írta: gubacsi Dátum: Június 30 2026 08:16:55
Emlékezz rám 5....
Emlékezz rám egy könnyes éjszakán,
egy hűvös hajnalon, ha fáj a magány.
Ha a bánat rág belül, mint rozsdás vas a szíven,
és a csönd úgy ül a válladon, mint minden.
Emlékezz rám, ha már csak árnyék jár veled,
hogy a képek a falon mint mutatnak neked.
Ha nincs már több könnyed, csak a percek hullanak,
és nem marad más, csak a kimondatlan szavak.
Emlékezz rám, ha egy könnycsepp, ott le a porba,
tudom, a szíved vérzik, de őrzöl majd titokba.
Hogy amíg még dobban bennem dalol,
addig nem múlok el, addig létezem valahol.
Emlékezz rám, ha, már a lámpa sem világít,
csak az ablaküveg tükrözi a régi árnyékaid.
Haa a város is elhallgat, s már senki sem beszél,
ha a hajnal is elkésik, túl nehéz lesz neki az éj.
Emlékezz rám, ha csak az üres szék maradt csak,
és a bútorok közt kísértetként jár a szótlan hang.
Ha a kávéscsésze peremén repedést találsz,
tudd, hogy az ujjlenyomatomon, még ott kapaszkodás.
Emlékezz rám, ha már csak a némaság vár,
ha a sötétben a múltad minden ajtót bezár.
Nyújtsd ki felém a kezed, ha nem látsz már az éjben,
én leszek a rezdülés a mellkasod közepében.
Emlékezz rám, ha rád már senki nem figyel,
nézz fel az égre halkan, ott pislákolok majd egyszer.
Egy halvány csillag szemedben , egy fekete felhő szélén,
ott írom ma újra nevet, a könnyeid peremén.
Emlékezz rám, csak egy hűvös hajnalon,
ha a bánat rág belül, s már nincsen vigaszod.
Ha a síromnál állhatsz és a kőre dőlsz remegve,
tudd, hogy mindig is ott leszek, ott bent a szívedben elrejtve.
Emlékezz rám, csak egy könnyes éjszakán,
amikor úgy érzed, hogy minden véget ér már.
Ha a síromnál állhatsz csak, és a szél beszél helyettem,
tudd, hogy attól még én benned lélegeztem.
Gubacsi Sándor
Teljes hír