Árva lelkek...
Írta: gubacsi Dátum: Augusztus 05 2026 15:42:43
Árva lelkek
Az ablak üvegén pihen a fény,
odakint nevet egy boldog remény.
Gyermekkezek fonódnak össze a téren,
szülők lépnek mellettük a napsütésben.
Csendben figyelnek, nem szólnak, csak néznek,
szívükben régi, kimondatlan kérdések.
Egy ölelésért messzire szállna,
minden álmuk az esti homályba.
Kicsi szívükben nagy a hiány,
egy névért sírnak minden éjszakán.
Bár körülöttük sok társ akad,
a szeretet helye még üres marad.
Árva lelkek, sok álmot őriznek még,
egy meleg otthonról, hol rájuk várnak még.
Árva lelkek, könnyük csendesen pereg,
nem tudják, milyen, ha egy anya szeret.
Árva lelkek, apai szó nélkül,
egymás kezét fogják a hosszú éjen túl.
Együtt élnek, együtt hordják terhük,
és a szeretet fényét keresik bennük.
Este az udvar lassan elcsendesül,
a sok kis álom a párnára szenderül.
Van, aki titokban egy mesét remél,
van, aki egy hangot, mely csak hozzá beszél.
Nem kérnek sokat, csak akarnak valakit,
ki megjegyzi egyszer a nevüket valaki.
Ki nem siet el, ha könny szökik szemükbe,
és azt mondja „Itt vagyok, maradj mellettem, kicsim.”
Mert minden gyermek otthonra vágyik,
hol a szeretet nem fogy el hajnalig.
és ha a világ néha elfordulna tőlük,
egymásban őrzik a reményt legbelül.
Árva lelkek, sok álmot őriznek még,
egy meleg otthonról, hol rájuk várnak még.
Árva lelkek, könnyük csendesen pereg,
nem tudják, milyen, ha egy anya szeret.
Árva lelkek, apai szó nélkül,
egymás kezét fogják a hosszú éjen túl.
Együtt élnek, együtt hordják terhük,
és a szeretet fényét keresik bennük.
Talán egyszer kinyílik egy ajtó,
és nem lesz többé olyan este, mely bántó.
Talán egy kéz majd feléjük nyúl,
és minden félelem lassan elcsitul.
Mert ahol egy szív szeretni tud még,
ott a legsötétebb éjben is felragyog az ég.
és ha egymásnak adnak egy apró reményt,
a magány fala között adnak egymásnak esélyt.
Árva lelkek, álmot őriznek,
egy meleg otthonról, hol értük sietnek.
Árva lelkek, könnyük lassan elpihen,
ha szerető szívre találnak egyszer majd idebenn.
Árva lelkek, együtt lépnek tovább,
egymásnak adva minden halvány reménysugarát.
Nem maradnak örökké egyedül,
mert minden gyermek szeretetre születik legbelül.
Gubacsi Sándor
Teljes hír